Masztitisz okai és kezelése szoptató anyáknál

Kun, Judit Gabriella.  2012.  Masztitisz okai és kezelése szoptató anyáknál. :126-133.

A masztitisz (mellgyulladás) a szoptató anyák körében gyakran előforduló állapot. A különböző ta­nulmányok 2‑33% közé teszik az előfordulását. Az előfordulási arány nagy változatossága különbö­ző okoknak tudható be, így például a definícióbeli eltéréseknek (Kvist, 2010) vagy a szülés utáni után-követés különböző hosszának. A statisztikák szerint a masztitiszek 74-95%-a a szülés utáni első 12 héten belül jelentkezik, leggyakrabban a 2-3. héten. Mindamellett a szoptatás bármely időszakában előfordulhat, akár a második évben is (WHO, 2000).

Kevés a tej – Nem szopik eleget a csecsemő

W. Ungváry, Renáta.  2012.  Kevés a tej – Nem szopik eleget a csecsemő. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :103-125.

Ez a két leggyakoribb probléma, ami miatt szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák. A szoptatás idő előtti abbahagyásának legfőbb okaként az elégtelen tejtermelést nevezik meg az érintettek. Ez azért meglepő, mert a tej mennyisége megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás-szopás esetén alkalmazkodik az igényekhez. Paradox jelenség, hogy a mindennapi gyakorlatból úgy tűnik, mintha ez egyáltalán nem működne, mintha a megfelelő mennyiségű anyatej termelésének képessé­ge a szerencsés anyák privilégiuma volna. A leggyakoribb reakció, hogy a csecsemőnek tápszeres kiegészítést adnak. Az eredmény: a kívánatosnál rövidebb ideig tartó szoptatás.

Kötődéselmélet és szoptatás

Csóka S.  2012.  Kötődéselmélet és szoptatás. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :93-102.

Jelen fejezet a szoptatás és az anya-gyermek kötődés kapcsolatát vizsgálja. A feladat nem könnyű, hiszen rendkívül sok féltudományos legenda övezi e két kiemelt anya-gyermek interakció lehetsé­ges összefüggéseit, továbbá nem egységes a témát feldolgozó szakirodalom szóhasználata sem, sok esetben alapvető fogalmak keverednek (pl: bonding/attachment fogalmak). Figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy tudományos szempontok szerint elemezzük két olyan folyamatnak a lehetséges kölcsönhatásait, melyek önmagukban sem – természetüknél fogva – minden esetben vizsgálhatóak könnyen és megbízhatóan tudományos módszerekkel. Jelen dolgozat nagyban támaszkodik a Jansen és kollégái által 2008-ban publikált összefoglaló cikkre, melyben feldolgozásra került az 1985 után angol nyelven megjelent, a kötődés és szoptatás kapcsolatát valamilyen módon vizsgáló publikációk jelentős hányada (Jansen, 2008). Az összefüggések előtt röviden áttekintjük az alapfogalmakat, a vizsgálni kívánt kölcsönhatások irányait, és végül megbeszéljük a szakirodalmi adatokból levonható következtetéseket, ezek lehetséges jelentéseit.

A centrális oxitocin és gyakorlati jelentősége

Varga K.  2012.  A centrális oxitocin és gyakorlati jelentősége. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :81-92.

Az időre született, egészséges emberi újszülött is rendkívül gyámoltalan, folyamatos gondoskodást, ellátást igényel hosszú időn át. Ennek a kialakulását nem bízta a véletlenre a természet: olyan neurokémiai rendszer szabályozza az anya és gyermeke közötti kötődést, illetve a gondozási felada­tok ellátását, amely egyúttal megfelelő motivációs-érzelmi alapot is teremt e hosszan tartó tevé­kenységre. Ennek a rendkívül összetett neurobiológiai szabályozási rendszernek egy kitüntetett tagja az oxitocin, melyre jelen fejezet összpontosít.

Igény szerinti szoptatás

Schneiderné Diószegi E.  2012.  Igény szerinti szoptatás. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :61-80.

Az igény szerinti szoptatás a csecsemőtáplálással kapcsolatban egyre gyakrabban hangoztatott kifejezés. De mit jelent valójában az igény szerinti szoptatás? Van-e valami biológiai jelentősége vagy csak új divat? Hogyan függ össze az igény szerinti szoptatás a kizárólagos szoptatással, a tejtermeléssel, az anya és a csecsemő biológiai szükségleteivel? Ezekre a kérdésekre ad választ a szerző ebben a fejezetben.

A tejszintézis molekuláris biológiája

Kun, Judit Gabriella.  2012.  A tejszintézis molekuláris biológiája. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :50-60.

Az emlőmirigy funkciója egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy olyan anyagot állít elő, amelynek semmilyen élettani jótékony hatása nincs az anyai szervezetre. Mivel a laktáció az utód megszületése után várhatóan be fog következni, a szervezet felkészíti az emlőt mind anatómiai, mind élettani értelemben. A tej bioszintéziséhez olyan sejtekre van szükség, ahol a megfelelő anyagcsere folyamatok megtörténhetnek. Ezek a sejtek az epitheliális vagy tejtermelő sejtek, amelyek az alveolusokat alkotják. Az alveoláris sejtek a várandósság alatt érik el magasan differenciált állapotukat.

Hogy milyen struktúrák vesznek részt a tej termelésében és kiürítésében, hogyan történik a tejtermelés szabályozása és a tej alkotóelemeinek szintézise, erről szól ez a fejezet.

Az emlő anatómiája – újabb ismeretek a laktáló emlő ultrahangos vizsgálatai alapján

Kun, Judit Gabriella.  2012.  Az emlő anatómiája – újabb ismeretek a laktáló emlő ultrahangos vizsgálatai alapján. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :40-49.

A laktáló emlő anatómiájáról egészen a legutóbbi időkig cadavereken végzett vizsgálatok alapján voltak ismereteink. Az technika fejlődése azonban lehetővé tette, hogy immár élő alanyokon, szoptató anyákon végezzenek képalkotó vizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei több ponton újraírták a laktáló emlőről alkotott elképzeléseinket. Ez az írás összefoglalja azokat az újdonságokat, amiket az ultrahangos vizsgálatok feltártak.

A Bababarát Kórház Kezdeményezés kiterjesztése az újszülött ellátásra (NeoBBKK)

Várady E.  2012.  A Bababarát Kórház Kezdeményezés kiterjesztése az újszülött ellátásra (NeoBBKK). Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :28-39.

A WHO és az UNICEF 1991-ben indította el a Bababarát Kórház Kezdeményezést. Az erre a címre pályázó szülészeti intézményeknek követniük kell a sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépést, és be kell tartaniuk a Kódex (Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe) és az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének vonatkozó előírásait.

A Bababarát Kórház Kezdeményezés a szülészeti intézményekben az egészséges érett újszülöttek sikeres szoptatásához vezető lépéseket tartalmazza, és csak korlátozott mértékben terjed ki a beteg újszülöttek szoptatásának előmozdítására.

A WHO az átdolgozott, kiterjesztett és korszerűsített BBKK dokumentumban (WHO 2009) javasla­tot tett a bababarát ellátás elveinek kiterjesztésére a területi gyermekellátás, az intenzív újszülött-osztály és olyan oktató intézmények számára, ahol az anya és/vagy a csecsemő ellátása a képzés része. Nem történt azonban részletes javaslat a sikeres szoptatáshoz vezető lépések adaptálására ezekben az intézményekben.

Számos országban szervezetek és intéz­mények adaptálták a BBKK lépéseit a tö­rékeny csecsemőket ellátó osztályokra, azzal a céllal, hogy javítsák az újszülött-osztályokon kezelt csecsemők szoptatási mutatóit.

A szerző öt programot ismertet, melyek a BBKK lépéseit adaptálták a patológiás újszülöt­tek szoptatástámogatására. Ezek a programok általában valamennyi, különböző súlyossági szintű, újszülöttek ellátását végző egységre vonatkoznak, biztosítva a konzisztens és folyamatos támoga­tást.

A szoptatás szociokulturális vonatkozásai

W. Ungváry, Renáta.  2012.  A szoptatás szociokulturális vonatkozásai. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :7-27.

A szoptatást ma elsősorban egészségügyi kérdésnek tekintjük, noha az emberiség története során soha nem volt az. Talán ez az oka annak, hogy bele sem gondolunk, mennyi minden befolyásolja az anya döntését a szoptatással kapcsolatban, illetve azt, hogy sikeresek lesznek-e a próbálkozásai, felül tud-e kerekedni az előadódó nehézségeken vagy pedig idő előtt gyermeke elválasztására kényszerül.
A társadalmi és gazdasági környezetnek, a kultúrának, sőt még a politikának is hatása van a csecsemők táplálására és gondozására. Ennek részleteit foglalja össze ez a fejezet.

A szerzőkről

Török, Szabolcs János, Kun, Judit Gabriella.  2012.  A szerzőkről. Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. :5-6.

Csóka Szilvia

Zoológus, korábban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében tanulmányozta az anya-gyermek kapcsolatot, később pedig a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében a felnőtt kötődés alvásélettani vonatkozásait kutatta doktori munkája során.

Dr. Ittzés András

Matematikus, mentálhigiénés szakember, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen 1999-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot. A Budapesti Corvinus Egyetemen matematikai és statisztikai, a Semmelweis Egyetemen elsősorban kutatásmódszertani tárgyakat tanít. Mindkét helyen egyetemi docens. Egyebek mellett a Klinikai Biostatisztikai Társaság és a Magyar Statisztikai Társaság tagja.

Oldalak

Feliratkozás Humán Laktációs Szakkönyvtár RSS csatornájára